A cégvezetés számára a folyamatos elemzés elkerülhetetlen és fontos feladat. Ez az elemzés a külső és belső környezet folyamatos vizsgálatából áll. A külső vagy mikrokörnyezet elemzésére nagyon sok módszer áll rendelkezésre. Legelterjedtebbek a portfoliómódszerek, az életgörbe modellek és a Porter féle modell. A portfolió módszerek a leginkább ismert elemzési módszerek, a cég termékeinek, szolgáltatásainak és a piaci lehetőségeknek különböző szempontok szerinti vizsgálatát és elemzését jelentik.
A vállalkozás termékeinek elemzésére szolgál a BCG mátrix, amely a termékeket vizsgálja piaci részesedésük és piaci növekedésük alapján. Hangsúlyoznom kell, hogy nem pusztán termék vizsgálata lehetséges. A vizsgálat tárgya lehet termékcsalád, vagy szolgáltatás, vagy akár vállalati egység, ágazat, divízió is.
A módszert a Boston Consulting Group dolgozta ki, innen származik a módszer neve, a cég nevének kezdőbetűiből.

A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, mivel a piaci részesedésük és a piaci növekedésük egyaránt magas. Jelentős a kereslet irántuk, ezek a termékek azok, amelyek meghatározzák a vállalkozás jövőjét, jövőbeni profitját. Ezért érdemes a termelésüket erőteljesen támogatni, hiszen ezek válhatnak fejőstehénné. Az ilyen „termékeknél” indokolt stratégia a beruházás, a további növekedés érdekében.

A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony a piaci részesedésük viszont gyors piaci növekedés lehetősége jellemző rájuk. Alapos esélyelemzés után dönthetünk a beruházásról, vagy a kivonulásról.

A fejőstehén kategóriába tartozó termékek piaci részesedése nagyon magas, de a termelés további intenzív növelésére már nincs lehetőség, mivel a piacra a terméket illetően a telítődés jellemző. Ezeket a termékeket már csak annyiban célszerű támogatni, hogy megtartsák erős piaci pozíciójukat, a vállalkozás kihasználja a bennük rejlő lehetőségeket. Nem érdemes a termék kapcsán beruházást elindítani.

A döglött kutyák olyan termékek, melyeknek sem a piaci részesedésük, sem a növekedési lehetőségük nem kielégítő. A vállalkozásnak ennek a terméknek az értékesítéséből ki kell vonulni.

A BCG módszer hátránya, hogy csak statikus helyzetet vázol. A módszer – főleg hosszabb távon – várható változások elemzését teljes mértékben nem teszi lehetővé, ui. nem veszi figyelembe a versenytársak esetleges váratlan akcióit, a gyorsan változó környezetben pedig a felmért események számszerűsége hamar elavulhat. Ugyanakkor arra kiválóan alkalmas, hogy segítséget adjon termékfejlesztés stratégiai megalapozásához, lehetővé tegye a szükséges innováció felfedését, s így a belső erőforrások húzó ágazatra koncentrálását.